Egy lány, egy különös hal és egy egész életen át tartó kötelék. Petánszki Rebeka Yan és a hal című, kínai legenda ihlette története a kötődésről, az alkotásról és a veszteségről mesél, Szinvai Dániel illusztrációival.
A Trend Kiadó október 6-án megjelent újdonsága felnőtteknek szóló képeskönyv: olyan olvasásra hív, amelynek során a képeknél éppúgy érdemes elidőzni, mint a mondatoknál.
A képeskönyvek lapozgatásához sokunknak gyerekkori emlékei kötődnek, a színek, az apró részletek felfedezése, egy-egy oldal újbóli megnézése azonban felnőttként is különleges élmény lehet. A Yan és a hal ezt az örömöt kapcsolja össze az idő múlásának, a hiánynak és a megbocsátásnak a kérdéseivel. Mesés világa és gazdag illusztrációi mögött egy keserédes, kifejezetten felnőtt olvasóknak szánt történet bontakozik ki. Ahogy a szerző fogalmaz: „Nagyon izgalmas felnőttként visszalépni a képeskönyvek világába, és szeretném, ha a Yan és a hal egyszerre lehetne menedék és inspiráció a célközönségének. ”Az illusztrátor, Szinvai Dániel pedig bátran kísérletezett olyan megoldásokkal is, melyeket a fiatalabb olvasók nem tudtak volna befogadni. „Megkerestem azokat a pontokat, ahol a verbális nyelv és a vizuális nyelv kiegészítik egymást. És nem féltem olykor akár – látszólag – ellentmondani a szövegnek” – mondja Dániel.
Yan az első holdújévének alkalmából kapja a halat, amelynek a család reményei szerint szerencsét kell hoznia a kislány életébe. Találkozásukat különös jel kíséri: a hal fakó aranyszínű foltjai egyszer csak felfénylenek. Ahogy Yan növekszik, a kert kis tava a mindennapjainak fontos helyszínévé válik: mesél a halnak, figyeli a mozgását, majd festeni kezdi, a kissé mogorva, nyugalomra vágyó állat pedig észrevétlenül válik társává és alkotásainak állandó szereplőjévé. A festmények sikert hoznak, ám a figyelemnek ára lesz. Amikor a halat ellopják, Yan életéből az a biztos pont tűnik el, amelyhez az alkotás öröme is kötődött. A lány és a hal útja különválik, a hiány azonban mindkettőjüket elkíséri. A történet egy emberöltőn át követi összefonódó sorsukat, miközben azt is megmutatja, milyen hosszan továbbélhet bennünk egy veszteség, egy bűntudattal terhelt emlék vagy egy megszakadt barátság.
A történet hátterében személyes alkotói tapasztalatok állnak. „Számomra az alkotás egy keserédes világ, mellette mindig ott van a félelem, hogy elveszítem az inspirációt. A történeten keresztül játszom a gondolattal, milyen lenne az ihlet hiánya nagy várakozások után” – mondja Petánszki Rebeka.
„Ami a kötődés és tágabban az alkotás kapcsolatát illeti, Yan életében nem csak a hal van jelen; apja munkája és tehetsége, anyja történetei és a Livel közös beszélgetések mind részei az inspirációnak. Mindegyik karakter tart egy darabot Yan világából, és ugyanúgy, ahogy adnak, elvenni is tudnak belőle. A történet központi kérdése, hogy egy ember életében hogyan mozog az inspiráció, honnan érkezik, hogyan veszhet el, és mi történik, ha külső hordozóból nyerjük” – fogalmaz a szerző.
A kötetet egy régi kínai legenda ihlette, amelyben a kitartóan úszó, az akadályokat leküzdő ponty végül sárkánnyá változhat. Petánszki Rebeka meséjében ez a motívum személyes jelentést kap: a hal útját a hazatalálás és a viszontlátás vágya vezeti. A csoda lehetősége mindvégig jelen van, miközben az elvesztegetett évek és az elszakadás következményei is súlyt kapnak. A történet vigasza abból a kötelékből születik, amelyet az idő és a távolság sem tud egészen eltörölni. A Yan és a hal rövid terjedelme ellenére nyolc hónapon át készült, és még a kiadónak való beküldés előtt is jelentősen változott. Megírása magának a szerzőnek is segített abban, hogy folytassa az alkotást, és azt szeretné, hogy a történetnek a jövőben „legyenek testvérei”. Ezt a lendületet szeretné továbbadni az olvasóknak is: „Remélem, ha van olyan olvasóm, aki elveszítette az inspirációt, a történet segít újra a keresésére indulni.”
Szinvai Dániel illusztrációi meghatározó részei ennek az élménynek. A kínai környezetet megidéző kertek, műhelyek, vásári jelenetek és víz alatti tájak színei, kompozíciói külön ritmust adnak az olvasásnak. „Az olvasás közben bennem kirajzolódó Kína egyszerre volt egzotikus és ismerős. Ezt szerettem volna visszaadni az illusztrációkban” – mondja Szinvai. A szöveges részek között egész oldalakat betöltő képek hagynak időt a szemlélődésre. „A vázafestészet motívumkincse, az ecsetek nyelének formája, a holdújévkor fogyasztott ételek, a sárkányábrázolás vagy a helyi zöldségek mind sok kutatómunka és a kínai kultúrában való elmerülés után lettek olyanok, amilyenek” – fejti ki az illusztrátor. A festésről és az alkotói önazonosságról is mesélő kötetben különösen izgalmas, hogy az olvasó maga is képeken keresztül kerül közelebb Yan világához.
A Yan és a hal azokhoz szól, akik ismerik egy fontos kapcsolat hiányát, az elengedés nehézségét vagy azt az érzést, amikor valaminek az elvesztésével önmagukból is elveszítenek egy darabot. Rövidsége teret ad az újraolvasásnak, képei pedig újabb részletek felfedezésére hívnak. Felnőttként is jóleshet elmerülni egy mesében – különösen, ha az a saját életünkről is tud valamit mondani.
Petánszki Rebeka Dunaújvárosban nőtt fel, majd Budapestre költözött, és az ELTE Társadalomtudományi Karán szerzett diplomát. Az írás mellett fordítással, szövegírással és szövegszerkesztéssel foglalkozik. Gyerekkora óta ír, rövidebb és hosszabb történetekkel a húszas évei közepén kezdett komolyabban kísérletezni. Inspirációját elsősorban a családjából, a barátaiból és más kultúrák megismeréséből meríti. Első megjelent írása a Yan és a hal.
Szinvai Dániel szabadúszó magyar illusztrátor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika szakán végzett. Szépirodalmi és non-fiction könyvek illusztrálásával, borító- és plakáttervezéssel, editorial- és magazinillusztrációval foglalkozik. Emellett több saját szerzői könyve is megjelent. Otthonosan mozog mind a hagyományos, mind a digitális művészeti technikák világában.
Részletek: https://mora.hu/konyv/yan-es-a-hal
